Drog cikkek « MEDINFO

Dohányzás és kábítószer-fellépés. Navigációs menü

OGY határozatot, mely alapján a kábítószer-probléma kezelése érdekében új hazai nemzeti stratégiai program megalkotására kérte fel a Kormányt. A kábítószerek jelenlétéhez kapcsolódó káros hatások elleni küzdelem, a kedvezőtlen folyamatok visszaszorítása valamennyi állampolgár közös érdeke.

A kábítószer-probléma összetett, az egész társadalomra kiható jelenség, veszélyezteti az egyének, családok, közösségek jólétét és biztonságát. A kábítószerek illegális használata az dohányzás és kábítószer-fellépés társadalom biztonságérzetére kihat, valamint jelentős közegészségügyi ártalmakat okozhat.

A problémával összefüggő egészségügyi és bűnügyi következmények társadalmi kezelése milliárdos terheket jelent az adófizetőknek. A drogstratégia célja a drogfogyasztás megelőzése, illetve csökkentése, a lakosság egészségi állapotának javítása, a szociális és társadalmi biztonság növelése és a kábítószerek okozta egyéni és közösségi kockázatok csökkentése.

A fiatalok szerhasználatának természete és mértéke BÉCS, február A fiatalok között a legmagasabb a szerhasználat és az abból fakadó egészségügyi következmények aránya, a kannabisszal az élen, amely a leginkább használt anyag. A UNODC becslése szerint ban a kannabisz használata 13,8 millió 15 és 16 éves kor közötti fiatalt érintett, vagyis a korcsoport 5,6 százalékát, amely régiónként eltérő képet mutat. Európában volt a legmagasabb arány 13,9 százalékkal, amelyet Amerika 11,6 százalékkal, Óceánia 11,4 százalékkal, Afrika 6,6 százalékkal és Ázsia követett 2,7 százalékkal. Ezen felül az Egészségügyi Világszervezet WHO ös Globális Egészségügyi Becslése szerint az összes halálozás 4,8 százaléka történik a 15 és 29 éves korcsoportban, ugyanakkor ezen halálozások 23,1 százaléka a kábítószer-fogyasztáshoz dohányzás és kábítószer-fellépés.

A kedvezőtlenül alakuló tendenciák megállítása elsősorban a kábítószer-probléma kezelésében részt vevő szervezetek és intézmények együttműködésével valósítható meg, valódi eredmény azonban csak társadalmi és közösségi összefogással, a hátrányos helyzetű csoportokkal szembeni előítéletek oldásával érhető el.

Jelen stratégiai dokumentum a továbbiakban: Nemzeti Drogstratégia - a korábbi drogstratégiával azonos módon - a multidiszciplináris, a kereslet- és kínálatcsökkentés egyensúlyára építő megközelítést fogadja el.

hogyan lehet leszokni a dohányzásról feltöltés nélkül nézd meg a hipnózist hogyan lehet ingyen leszokni a dohányzásról

A multidiszciplináris modell - miközben számos más modell erényeire épít - képviseli a tudományosan igazolt bizonyítékok mentén való tervezés fontosságát, számol a probléma összetettségével, a drogprobléma sokrétű megjelenési dohányzás és kábítószer-fellépés, az érintett tudományterületek sokaságával.

A kábítószer-probléma összetettségéből adódóan elfogadja, hogy egyetlen beavatkozási terület sem sajátíthatja ki a problémakezelés jogát, hanem egymással együttműködve támogatják a társadalmasított közpolitika megvalósulását és a droghasználók tényleges szükségleteire való reagálást.

A kereslet- és kínálatcsökkentés egyensúlyára építő megközelítés ma általánosan elfogadott közpolitikai elv, szemléleti keret. Az egyensúlyi modell a kábítószer-fogyasztás jelenségét olyan társadalomtudományi keretben vizsgálja, leszokni dohányzás és kábítószer-fellépés dohányzásról és a túlsúlyról a keresleti és kínálati megközelítésű eszközök egymást kiegészítve érvényesülnek.

A modell lehetőséget teremt az eltérő szemléletű és értékvilágú szervezetek és hatóságok közötti konszenzusra, az együttes fellépés lehetőségére. A stratégia hangsúlyt fektet a korábbi drogstratégia értékelése során szerzett tapasztalatokra, valamint a hazai és nemzetközi tudományos tapasztalatokra. Realizálható célkitűzéseket és a végrehajtás folyamatos értékelését biztosító indikátorokat tartalmaz. A Nemzeti Drogstratégiát az emberi méltóság, az egyéni és közösségi jogok tiszteletben tartása és védelme, az egészséghez és az egészséget támogató környezethez való jog biztosítása, az egyenlőség, a szabadság és a szolidaritás eszményeinek elismerése vezérli.

A Nemzeti Drogstratégia funkciója A Nemzeti Drogstratégia fő funkciója az, hogy: - az alapértékek, célok, fejlesztési irányok megfogalmazásával egységes, egyetértésen alapuló és reális szemléleti keretet alakítson ki a kábítószer-probléma csökkentésére; - határozza meg a probléma kezelésének intézményi és szabályozási kereteit; - hangolja össze a végrehajtásban szerepet játszó intézmények, hatóságok, szervezetek tevékenységét, valamint keresse és ajánlja fel az együttműködés lehetséges formáit a civil szervezetekkel és a helyi közösségekkel; - biztosítsa az állam és polgárainak biztonságát a tényeken alapuló leghatékonyabb beavatkozási politikák iránt való elköteleződéssel, és azok következetes megvalósításával; valamint - teremtse meg a közös megközelítésekből fakadó beavatkozások legnagyobb hatékonyságát a két- és többoldalú nemzetközi együttműködések keretében.

A Nemzeti Drogstratégia célja A Nemzeti Drogstratégia fő célja egy olyan magabiztos, szolidáris és produktív társadalom megvalósítása, ahol lehetőség nyílik kiegyensúlyozott megközelítésben kezelni a kábítószer-probléma hatásait, a lehető legtöbb egészségnyereséget elérve ezzel az egyének és a társadalom számára.

Dohányzás és kábítószer-fellépés

Célja a társadalom egészségi állapotának javítása, a szociális és társadalmi biztonság növelése, dohányzás és kábítószer-fellépés drogfogyasztás mértékének, illetve a legális és illegális droghasználat ártalmainak, valamint kockázatainak és kárainak csökkentése célzott, rendszerszerű, tényeken alapuló és közösségi alapú beavatkozások, valamint nemzetközi együttműködések segítségével.

A lehetőségek fejlesztése: - Magas szintű és célcsoport-orientált egészségfejlesztési-drogmegelőzési programok fejlesztése és biztosítása; - Megfelelő adekvátelérhető és igénybe vehető, kliens-orientált kezelési ellátásokhoz való hozzáférés növelése; - A kínálatcsökkentő intézkedések hatékonyságának növelése; - A közösségi szintű együttműködések fejlesztése, a közösség érzékenyítése és bevonása dohányzás és kábítószer-fellépés drogprobléma kezelésébe; - A tényalapú gyakorlat fejlesztése a kutatások, a monitorozás és értékelés, valamint a szervezetfejlesztési és költséghatékonysági szempontok figyelembevételével; - Más társadalmi stratégiák kapcsolódásának és szinergiájának elősegítése, fejlesztése; - Koordinációs struktúrák hatékonyságának növelése.

A Nemzeti Drogstratégia tartalmi kiterjedése Bármely pszichoaktív szer használata komplex és több okra visszavezethető jelenség, mely számos, egymást is erősíteni képes kockázattal járhat mind az egyén, mind a társadalom számára.

Beavatkozásunk csak akkor lehet hatékony, ha a szerhasználatot legális és illegálisvalamint a viselkedési függőségek kockázatait együttesen kezeljük. A Nemzeti Drogstratégia felhatalmazása révén csak az ellenőrzés alatt álló és visszaélésre alkalmas pszichoaktív szerek kábítószerek és pszichotróp anyagokvalamint ezek előállításához használt egyes - ugyancsak nemzetközi ellenőrzés alá vont - anyagok kontrolljával, a legális útról való eltérítésük ellenőrzésével és megakadályozásával, jogszabályba ütköző fogyasztásuk, előállításuk és forgalmazásuk visszaszorításának kérdéseivel foglalkozik.

Emellett egyre nagyobb az indokoltsága annak, hogy az ellenőrzés alatt nem álló, nagy népegészségügyi ártalmakat okozó szerek alkohol, nikotin, bizonyos hallucinogének, inhalánsok stb.

Dohányzás – Wikipédia

Ezek, az egyes területeken megvalósuló közpolitikák keressék az együttműködés lehetőségeit, az egymással való érintkezési pontokat és az együttes cselekvés nyújtotta hatékonyságnövekedést.

A dokumentum úgy foglalkozik egy szűkebb halmaz, az illegálisnak nevezett kábítószerek kérdésével, dohányzás és kábítószer-fellépés megközelítési szemléletében kiterjesztő módon jár el, a társproblémák kezelésében fennálló szinergiák kihasználását lehetővé téve, figyelembe véve a problémák kölcsönhatásait, multikauzalitását.

A Nemzeti Drogstratégia alapelvei Az alapelvek a kábítószer-probléma kezelésében közreműködő valamennyi szereplő által elfogadott értékek, amelyek konszenzust teremtve vezérmotívumai a tervezésnek és a végrehajtásnak. Emberi jogok, emberi méltóság, egyenlő dohányzás és kábítószer-fellépés elve A kábítószer-probléma kezelése terén kiemelkedő jelentőségű az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és további ENSZ-egyezmények által részletezett emberi jogok érvényesítése, különös tekintettel az élethez, a szabadsághoz és a biztonsághoz való jogra, az egészséghez fűződő jogra, a kínzástól, a kegyetlen, embertelen bánásmódtól és büntetéstől való védelem dohányzás és kábítószer-fellépés, illetve a törvény diszkriminációtól mentes védelmének jogára.

Biztosítani kell a lehető legmagasabb szintű, egyenlő egészségügyi és szociális ellátáshoz való hozzáférést minden rászoruló számára, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, marginalizálódott csoportokra pl.

Kábítószer-ellenőrzési célok nevében nem alkalmazhatóak olyan eszközök, amelyek szükségtelen és aránytalan kárt okoznak, sértve ezzel az Alkotmány által garantált szabadságjogokat.

ha abbahagyja a dohányzást de nagyon akarja hogyan lehet leszokni a dohányzásról nézz ingyen videókat

Az egészséghez, az egészséget támogató környezethez való jog elve Az egészséghez fűződő jog elve magában foglalja a betegek vagy fokozott kockázatnak kitett emberek egészségi állapotuknak megfelelő ellátásához való jogát, valamint az ellátás során az azonos szükségletűek egyenlő ellátáshoz való jogát.

Ugyanígy minden embernek joga van az egészséget támogató fizikai és társadalmi környezethez, különösen e tekintetben a felnövekvő generációk tagjainak. A Nemzeti Drogstratégia végrehajtása során kiemelkedő jelentőségű a felnőtt társadalom gyermekek iránt érzett felelősségének érvényesítése. Az egészséget támogató környezet megteremtése sok szempontból messze túlmutat a Nemzeti Drogstratégia keretein, ezért az egyes szakpolitikák tervezése és megvalósítása során folyamatosan értékelni szükséges azok egészségre, különösen az illegális szerfogyasztással kapcsolatos tényezőkre gyakorolt hatását és szükség esetén módosítani az adott politikákat.

A tények elsőbbsége A tudományosan megalapozott érvek, bizonyítékok és adatok dohányzás és kábítószer-fellépés elsőbbséget élveznek a vélekedésekkel szemben.

Fellépés az alkoholizmus és a dohányzás ellen

A Nemzeti Dohányzás és kábítószer-fellépés által kijelölt feladatok meghatározása helyzetértékelésre, adatokkal alátámasztott, azonosított problémák megoldására épül. Céljait úgy kell kialakítani, hogy azok reálisak, megvalósíthatóak és mérhetőek legyenek. Partnerség, közös cselekvés Az összehangolt beavatkozások megsokszorozzák hatásukat és eredményességüket. A kábítószer-probléma kezelésének a társadalom, a helyi közösségek és az állami intézményrendszer együttműködésében kell megvalósulnia.

Átfogó megközelítés A kábítószer-probléma kezelése komplexitásából fakadóan az érintett szakterületek strukturált és átfogó együttműködését igényli, amely során elengedhetetlen a szakmai és igazgatási kompetenciák tiszteletben tartása. A drogpolitika egyetlen eleme sem nélkülözhető, egymással nem felcserélhető.

Category Archive

Elszámoltathatóság A Nemzeti Drogstratégia célkitűzései között a magyarországi kábítószer-helyzet tényein alapuló, reálisan megvalósítható feladatok és fenntartható fejlesztések szerepelnek. A célok megvalósulása a hozzájuk rendelt mutatók és indikátorok alapján vizsgálandó az értékelési időszakban. Ha a kitűzött feladatok nem megfelelő ütemben vagy mértékben valósulnak meg, a végrehajtásban közreműködők az értékelések alapján módosíthatják annak hangsúlyait.

A Nemzeti Drogstratégia megvalósításában közreműködő szereplők - a hatályos jogszabályok által szabott keretek között - rendszeres tájékoztatást dohányzás és kábítószer-fellépés a stratégia végrehajtásáról és a kapcsolódó adatokat nyilvánosságra hozzák, a folyamatok átláthatóvá tétele érdekében. A Nemzeti Drogstratégia időkerete A stratégiai időtáv meghatározásakor alapvető jelentőségű a végrehajtás kiegyensúlyozott ütemének, az időközi értékelésnek és a változtatás lehetőségének biztosítása.

Az új Nemzeti Drogstratégia és között, kilencéves időtartamra határoz meg feladatokat hosszú távú tervezés. A Nemzeti Drogstratégia célkitűzéseit cselekvési tervek részletezik. Az egyes cselekvési programok lezárultával egyidejűleg kerül sor megvalósulásuk közigazgatási értékelésére. A Kormány háromévente tájékoztatja az Országgyűlést a stratégiai program végrehajtásáról.

A nemzeti drogkoordinátor évente tájékoztatja a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságot, valamint a nyilvánosságot a Nemzeti Drogstratégia megvalósítási helyzetéről.

A Nemzeti Drogstratégia megvalósításának féltávjánál a Nemzeti Drogstratégia teljes, független - azaz külső értékelő által lefolytatott - értékelésére kerül sor.

DNS elemzés az alkoholizmus kezelésében Chilei kutatók csütörtökön bejelentették, hogy dohányzás és kábítószer-fellépés alkoholizmus elleni védőoltás kifejlesztésén dolgoznak, amelyet a jövő évtől embereken is lehet tesztelni. A vakcina az alkohol anyagcseréjében részt vevő egyik enzim semlegesítése révén váltja ki hatását. A dohányzás elleni küzdelem aktualitásai - kétheti hírlevél az A dohány- az alkohol- és a fegyverlobbi képviselői hetente találkoznak egy VPOP szigorúbb fellépése nyomán például elkobozható a csempész autója a. Már a mérsékelt alkoholfogyasztás is pusztítja az agysejteket · A kellemetlen részek Nem támogatja az OEP a dohányzásról való leszokást · Kádár és a Ecstasyval a traumák ellen · Milyen hatásai Fellépés a dohánytermelők érdekében.

Az eredmények, illetve a tól érvénybe lépő európai uniós kábítószer-ellenes milyen tablettákat lehet használni a dohányzáshoz célkitűzéseinek ismeretében van lehetőség a stratégiai célkitűzések hangsúlyainak és eszközeinek módosítására, szükség esetén új prioritások kijelölésére.

A megoldás két, egymástól eltérő, de egymást feltételező értéket és szempontot egyesít: a hosszú távú tervezés deduktív és a változó helyzetben megfelelő módon reagálni képes induktív tervezési szemléletet, biztosítva ezzel a politikai-közjogi stabilitást és a szakmapolitikai rugalmasságot egyaránt.

This study introduces theoretical aspects of community prevention, methodological considerations and presents some elements of the prevention models, based on a comprehensive data analysis. Beyond data presentation, we emphasized on how to build a conceptual model of community-based smoking prevention. Tanulmányunk hátterében a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Davidson College USA dohányzás-megelőzéssel kapcsolatos, folyamatban lévő közös kutatása áll.

A Nemzeti Drogstratégia szerkezete A Nemzeti Drogstratégia szerkezete adja meg a program belső logikáját, az elemek összhangját. A Nemzeti Drogstratégia szerkezeti elemei a következők: Pillérek A pillérek a beavatkozások területeit jelentik programok, fejlesztések, ellátások formájában.

Megelőzés, közösségi beavatkozás; 2.

  • Drog cikkek - Dohányzás és kábítószer-fellépés
  • Utána abbahagyta a dohányzást

Kezelés, ellátás, ártalomcsökkentés; 3. A második pillér a kezelés és ellátás, valamint az ártalomcsökkentés teljes intervenciós területét is magába foglalja, beleértve az ártalomcsökkentés szemléletét és gyakorlati eszközeit is.

a dohányzás abbahagyása a tüdõ kitisztulása után a dohányzásról való leszokás elősegítésének módjai

Itt jelennek meg mindazon ellátások, programok, beavatkozások, melyek az egészségi állapot, a szociális helyzet, az élet megvédése szempontjából akár az egészségügy, akár a szociális ágazat vagy ezek határterületein valósulnak meg.

A kínálatcsökkentés harmadik pillére alatt egyrészt az állami represszív és kontrollfunkciók nagy része jelenik meg, másrészt mindazok a közösségi intervenciók is, melyeket a kínálatcsökkentési feladatokat teljesítő hatóságok és intézmények valósítanak meg pl. Horizontális, átívelő eszközök és szempontok A horizontális, átívelő eszközök egyrészt szemléleti filozófiákat írnak le pl. Együttműködés, közösség; 3. Monitorozás, kutatás, értékelés. Prioritások A prioritások területe szoros összefüggést mutat az alapelvek kérdésével, dohányzás és kábítószer-fellépés a különbséggel, hogy itt nem a mindhárom akcióterületre egységesen vonatkozó és alkalmazható eszközökről van szó, sokkal inkább arról, hogy a beavatkozások tervezésekor, eleve forráshiányos helyzetben, a szükséges és tervezett beavatkozások közül melyek élvezhetnek elsőbbséget, illetve ezekben a helyzetekben mely problémakezelési elveknek kell érvényesülniük.

Vulnerabilitás, kockázatértékelés dohányzás és kábítószer-fellépés -kezelés; 2.

Szeveritás esetsúlyosság ; 3. Fenntarthatóság és hatékonyság. A vulnerabilitás, kockázatértékelés és -kezelés kockázaticsoport-orientált megközelítés, mely a sebezhetőségre, a populációs veszélyeztetettségre és kockázatokra teszi a hangsúlyt ma már a beavatkozások tervezésének fontos alapelve.

Ennek érvényesülése során a politika az egyes helyzetek, jelenségek értékelése során gondosan mérlegeli az egyéni és közösségi sebezhetőséget, valamint a kockázatokat, beleértve ebbe a beavatkozási alternatívák által okozott előnyök és hátrányok mérlegelését is.

Ide értendő az egyes társadalmi csoportok helyzetének vizsgálatakor az illegális szerfogyasztásra vonatkozó és azzal kapcsolatos sajátos dohányzás és kábítószer-fellépés értékelése, a beavatkozások megtervezése és megvalósítása során dohányzó fogfájás egyéni és közösségi kockázatok elemzése. Mindez abból a felismerésből táplálkozik, hogy eredményes cselekvések csak a célcsoport sajátosságainak figyelembevételével valósulhatnak meg.

Ezen szempont érvényesítése valamennyi beavatkozási területen értelmezhető és nem jelenti a prevenciós tevékenység háttérbe szorulását.

Sajtóközlemények

A szeveritás esetsúlyosság elve elsősorban a kezelés-ellátás-ártalomcsökkentés területén alkalmazható, kiterjesztése értelmezhető a megelőzésben különösképpen a célzott prevenció eszközeivelvalamint a kínálatcsökkentés vetületében is. Lényege, hogy beavatkozásainkat az életet veszélyeztető legnagyobb kockázat elhárítása felől indulva kell terveznünk a kisebb kockázatú állapotok ellátása irányába.

Az eddigi gyakorlat ezzel esetenként ellentétes volt, vagy nem vették figyelembe kielégítő mértékben ezt a szempontot. Ez a felfogás nem mond ellent, hanem inkább konkretizálja a dohányzás és kábítószer-fellépés equity vertikális értelmezését, mely szerint a sajátos szükségletek figyelembevételével megvalósuló forrás-allokáció a különböző szükségletű csoportok helyzetét, nagyságát veszi figyelembe és ennek nyomán határoz a rendelkezésre álló források felhasználásáról.

Ez az elv lényegében a súlyosabb helyzetű esethez arányosan több forrást rendel. Segít értelmezni továbbá a méltányosság horizontális vonatkozásait, amely szerint az azonos kockázatú, súlyosságú, kitettségű stb. A fenti két értelmezés következetes figyelembevétele az esélyegyenlőség elvének megvalósulását szolgálja. A fenntarthatóság és hatékonyság szempontja szintén a forráshiányos tervezéssel van összefüggésben, és két alapelvet egyesít.

The need and possibility of community-based smoking prevention in Transylvania

Az egyik, hogy jobb dohányzás és kábítószer-fellépés kell továbbadnunk, mint amilyet dohányzás és kábítószer-fellépés, de legalább fenn kell tartanunk azt.

A másik, hogy kevés forrásunkat a hosszú dohányzás és kábítószer-fellépés tervezés szolgálatába kell állítanunk és meg kell vizsgálnunk, dohányzás és kábítószer-fellépés a felhasznált források hol és milyen módon eredményezik a lehető legnagyobb hasznot pl. A fenti elvek, prioritások megvalósulása nem ritkán komoly kihívást jelent a tervezés és megvalósítás számára. Gyakran előfordul például, hogy a méltányosság és a hatékonyság elv egymással ellentétes irányú vagy alternatív intervenciókat követel meg.

A Nemzeti Drogstratégia szerkezete egy háromdimenziós ábrán képezhető le legkorszerűbben, mely az áttekinthetőség mellett bemutatja a pillérek és horizontális, átívelő eszközök és szempontok, valamint a fő prioritások szerepét és helyzetét. A prioritások fenntarthatóság-hatékonyság, szeveritás-méltányosság, vulnerabilitás-kockázatértékelés és -kezelés olyan ábrázolható szemléleti szempontok, melyek önmagukban nem eredményeznek programokat, beavatkozásokat, azonban azok a tervezés szempontjából elengedhetetlenek.

A Nemzeti Drogstratégia háromdimenziós sémája segít a megfelelő beavatkozások kialakításában mind a Nemzeti Drogstratégia egésze, mind pedig annak részelemei tekintetében.

Lehetőség adódik egyrészt arra, hogy a 27 területet kockaként ábrázolva egyenként, másrészt pedig egymáshoz való viszonyaikban, a szinergiák és ütközések feltárásával lehessen értelmezni.

Minden esetben a pillérekből kell kiindulni, és hozzájuk kell rendelni a többi szempontot. A dimenziók találkozása, együttes dohányzás és kábítószer-fellépés olyan szempontokat dohányzás és kábítószer-fellépés, melyek a tervezésben iránymutatóak lehetnek. Minden pontban három dimenzió figyelembevételével történhet a tervezés akár a rendszer egésze, akár a Nemzeti Drogstratégia hatálya alá tartozó bármely, akár a későbbiekben felmerülő kérdés vonatkozásában.

A jobb alsó narancssárga kocka vonatkozásában arra van lehetőség, hogy áttekintsük mindazon eszközöket, kutatási programokat, melyek az egyes magatartások, elkövetések, elkövetői csoportok esetében megvalósuló represszív, büntetőpolitikai eszközök értékelésében bírnak jelentőséggel.

Milyen eszköz, dohányzás és kábítószer-fellépés típusú és milyen dohányzás és kábítószer-fellépés kockázatcsökkenést eredményez vannak-e ilyenek, milyen hatékonyságot mutattak pl. A kormányzati és szakterületi döntéshozók elköteleződnek a tekintetben, hogy a Nemzeti Drogstratégia megvalósítását azzal is elősegítik, hogy minden beavatkozást és programtervezést beleértve a költségvetés és erőforrás tervezését is a fentiekben felvázolt eljárásban mérlegelik, valamint megvalósulásukat is ennek megfelelően értékelik.

Pillérfőcél A droghasználat megelőzése egy proaktív, többirányú, közösségi alapon szerveződő, több szektor együttműködését igénylő, kulturálisan érzékeny tevékenység, melynek célja az egyének, a családok és a helyi közösségek alkalmassá tétele az életesemények nyomán keletkező kihívásokkal való megküzdésben.

A prevenciós folyamat tehát olyan körülmények létrejöttét támogatja, melyek eredményeképpen az érintettek testi, lelki, fizikai jólléte fokozódik, számukra egy biztonságos, egészséges életvitel gyakorlása válik lehetővé.

Ez azt jelenti, hogy a prevenciós tevékenység nem korlátozódik egyetlen színtérre, bizonyos beavatkozásoknak képesnek kell lenniük az egész lakosságot megszólítani, ezáltal hatást kifejteni a népesség egészének drogproblémával összefüggő attitűdjeire, a kábítószer-probléma társadalmi észleletére; - A prevenciós tevékenység tartalma lehet az információátadás, a készségek fejlesztése, a szerfogyasztás elfogadottságának csökkentése és ezek által a kockázati viselkedés befolyásolása és a szükségletekre reflektáló szolgáltatásokba történő továbbirányítás.

Ezen innovatív eszközök igénybevételével történő megvalósítás során figyelemmel kell lenni a bizonyítékokon alapuló irányelvekre és gyakorlatokra; - A dohányzás és kábítószer-fellépés megelőzése egy átfogó tervezést igénylő folyamat, melynek hatékony megvalósítása érdekében az integrált megközelítések alkalmazását tartjuk célravezetőnek, vagyis a drogproblémával kapcsolatos megelőzési tevékenységnek valamennyi színtér és célcsoport vonatkozásában az egészségfejlesztés tágabb kontextusában kell megfogalmazódnia.

A pillér célkitűzéseinek meghatározására is ez utóbbi felosztást alapul véve kerül sor, tekintettel azonban arra, hogy az egyes színterek sajátosságaiból adódóan nem lehetséges mindenhol a három kategória egyidejű megjelenítése.

Célzott, szelektív prevenció: Ezek a beavatkozások a teljes populációnak csak egy sajátos módon körülhatárolt részét célozzák meg, nevezetesen azokat a személyeket, csoportokat, amelyek bizonyos sajátosságaik okán különösképpen veszélyeztetettnek tekinthetők pl. A célzott prevenciós beavatkozások egy alpopuláció egészére irányulnak, függetlenül a tagjai egyéni érintettségétől, ugyanis - a szakirodalmi tapasztalatok alapján - az adott csoport a szerhasználat tekintetében nagyobb kockázatnak van kitéve, mint az átlagpopuláció.

A dohányzás közösségi megelőzésének szükségessége és lehetőségei Erdélyben

Javallott indikált prevenció: Ez a kategória olyan prevenciós beavatkozásokat és programokat jelöl, dohányzás és kábítószer-fellépés az érvényes diagnosztikus kategóriák alapján függőnek nem minősülő, de annak korai jeleit vagy más probléma-viselkedést mutató személyek magatartását szeretnék a kívánatos irányba befolyásolni. A megnövekedett egyéni kockázat jelei dohányzás és kábítószer-fellépés pl.

Ezek a programok elsősorban az egyén szintjén, egyénre szabott módon kezdeményezik a beavatkozásokat. Céljuk nemcsak a szerhasználat kialakulásának megakadályozása, hanem minden olyan viselkedészavar befolyásolása is, amely vélhetőleg kapcsolódik vagy elvezet a szerhasználó életút kialakulásához.

A korábbi Nemzeti Stratégia tapasztalataira támaszkodva az alábbi színterek vonatkozásában szükséges a célkitűzéseket megfogalmazni és a tevékenységeket tervezni: - család.